Sziasztok! Megérkeztem a 3.résszel :) Remélem tetszeni fog, jó olvasást! :D
Hazafelé azon gondolkoztam, hogy miért mentem én oda?! És méghozzá minek mutattam meg a tetkóimat? Mikor az ajtóhoz értem kikerekedett szemekkel néztem egy rózsa csokrot a földön. Nagyon szép volt. Felvettem és egy kis kártyát kezdtem keresni, de helyette egy cetlit találtam. Ez volt rá írva: Szia;)
Ettől elkezdtem mosolyogni. Amint bementem vázába tettem a csokrot és felmentem átöltözni. Csak egy egyszerű melegítőt vettem fel. Lementem a nappaliba leültem a kanapéra és bekapcsoltam a TV-t. Éppen most kezdődött a kedvenc sorozatom a Tuti Gimi ( One Tree Hill ). Elővettem a telefonom és felmentem Twitterre, észrevettem, hogy megugrott a követőim száma. Akit tudtam visszajelöltem, egyszer csak észrevettem egy pár ismerős srácot. Harry Styles, Niall Horan, Liam Payne, Zayn Malik és Louis Tomlinson. Visszakövettem őket, majd rámentem az adatlapjukra. Ezeknek aztán van követőjük! Éppen egy érdekes rész ment szóval eltettem a telómat és figyelemmel kísértem a sorozatot. A szokásos 40 perc után vége lett a résznek, de szerencsére a reklám után jön a folytatás vagyis a következő rész. Addig gondoltam csinálok valami kaját, de nem gyors kaja kell, hanem normális főtt étel. Mivel volt zöldség ezért zöldség levest csináltam. És fura, hogy nem csesztem el valamit szokás szerint. Miután kész lett hagytam egy kicsit hűlni. 2 perc után leültem és elkezdtem kanalazni. Miután elfogyasztottam a tányérom tartalmát betettem a mosogatóba. Visszamentem a nappaliba, éppen akkor kezdődött a következő rész. A sorozat közepénél elkezdett csörögni a mobilom. Ismeretlen szám. Felvettem.
-Halo?-szóltam bele a készülékbe.
-Szia Lena, Harry vagyok! Tudod a kávézóból...-mondta kedvesen.
-Szia Harry, igen tudom!-mosolyogtam-Mit szeretnél?
-Hááát...öömmm...tudod....
-Kinyögöd még ma?-nevettem.
-Szóval elszeretnélek hívni egy randira!
~ Harold Edward Styles szemszöge ~
-Szóval elszeretnélek hívni egy randira!-mosolyogtam.
Őszintén? Még nem féltem ennyire a választól! A többiekkel ültem a kanapén mikor egyszer csak mindenki rám nézett. Mi olyan érdekes abban ha elhívok egy lányt randizni?!
-Rendben!-mondta hirtelen Lena, kicsit megijedtem mert elbámészkodtam.
-Tudod, hogy mennyire örülök, hogy igent mondtál?-kérdeztem nevetve.
Erre ő is elnevette magát.
-7-re legyél kész, és ne öltözz ki nagyon! Amúgy hol laksz?-vigyorogtam.
Lediktálta az utca cimet és megszólalt.
-Hova megyünk?-kérdezte.
-Titok!-mondtam mosolyogva majd letettem.
-Srácok! Randim lesz!-ordítottam nekik nevetve.
-Lenaval?-kérdezte Lou döbbenten.
-Aha-mondtam büszkén.
-Hazudsz!-mondta szúrós szemekkel.
-Miért hazudnék?-kérdeztem.
-Mert Lena nem mond ilyen könnyen igent, általánosban többen is próbálták randira hívni, de mindenkinek nemet mondott!-mesélte Louis.
-Louis drágám! Nekem senki sem tud ellenállni!-mondtam nevetve, mire ő megforgatta szemeit.
-Skacok, én megyek készülődni, 6-ra megyek Demiért és már fél 6 van!-nevetett Niall.
-Na, te is ma mész randira?-kérdezte Liam.
-Egen-adta a választ a szöszi, majd felment a szobájába.
-Hát ennyi erővel én is elhívom Sophiat valahova!-nevetett Liam majd ő is eltűnt.
-Ha már mindenki...akkor én is Perriet!-vigyorgott Zayn és követte Liam és Niall példáját..
-Na ne már! Magamra hagytok?-kérdezte Lou.
-Hát haver, úgy látszik magadra maradsz!-nevettem majd megveregettem a hátát és éppen a lépcső közepén voltam amikor visszakiabált.
-Szemetek!
Én csak megráztam a fejem mosolyogva. Bent a szobámban kerestem egy hangulatomhoz illő cuccot, majd elmentem zuhanyozni. Mikor kijöttem a fürdőből, egy szál boxerben bedőltem az ágyba egy kicsit pihenni. 20 perc múlva felkeltem és magamra aggattam az előkészített dolgokat. Visszamentem a fürdőbe és a fürtjeimmel kezdtem bajlódni, pár perc után már megvolt a tökéletes séró. Utólag tettem magamra kölnit, csak, hogy elbódítsam az illatommal. Késznek nyilvánítottam magam. Visszamentem a szobámba és megnéztem az időt, 18:15. Niall már biztos elment, viszont nekem még van időm! Lementem a konyhába valami harapnivalóért.
~ Lena Alison Daniels szemszöge ~
Miután Harry letette én ismét elmentem valami harapnivalót keresni. Lehet, hogy sokat eszek, de én kajás vagyok! Még az a jó, hogy gyors az anyagcserém és nem hízok! Kaja után elmentem zuhanyozni, viszont csak akkor vettem észre, hogy nem hoztam be fehérneműt amikor már a zuhany alatt voltam. Gyorsan fogtam egy törölközőt, magam köré csavartam és kimentem a szobámba. Miután megtaláltam amit kerestem éppen indultam volna vissza ha nem rezeg a telóm, és az azt jelenti, hogy üzenetem van. Demi irt: Kívánj szerencsét!:D;) Miután visszaírtam neki, visszamentem a fürdőbe és most már normálisan lezuhanyozhattam és hajat moshattam. Fél óra múlva már a szekrényemben kotorásztam valami normális összeállítás után. A hajam szerencsére be volt csavarva így nem lett minden vizes. Miután megtaláltam a tökéletes szettet letettem az ágyra, majd berohantam a fürdőbe megszáritani a hajam. 15 perc alatt megszáradt a hajam! Ez rekord! Felvettem a cuccokat amiket előszedtem majd nekiláttam a hajam és a sminkem elkészitésének. A hajamat most nem vasaltam ki, hagytam természetes hullámokban a vállamra omolni. A sminkem csak szájfényből, szempillaspirálból és egy kis szemfestékből állt. Csöngettek, gondolom Harry az. Leszaladtam a lépcsőn az ajtóhoz. Mikor kinyitottam egy göndörhajú fiú állt ott egy fehér liliom szállal a kezében.
-Szia, ez a tiéd!-nyújtotta át a virágot.
-Köszönöm, ez a kedvencem-mosolyogtam rá-Vázába teszem, addig gyere be!
Bejött és becsukta maga után az ajtót. Én elmentem a nappaliba egy vázáért ami éppen a kisasztalon volt. Harry minden lépésemet figyelemmel kisérte egyszer csak megakadt a szeme a rózsacsokron.
-Ezt kitől kaptad?-mutatott a rózsacsokorra.
-Honnan tudod, hogy kaptam?
-Csak mert egy lány biztos nem vesz egy rózsacsokrot azért mert kedve tartja-mosolyogott.
-Igazad van-nevettem- Amúgy fogalmam sincs kitől van, talán te küldted?
-Nem, ha én küldtem volna akkor vörös lenne vagy fehér!-mondta, mire én elmosolyodtam.
-Mehetünk!-mosolyogtam rá.
-Rendben.
Miután kimentünk én bezártam az ajtót és követtem őt a kocsijához. Mikor megláttam, hogy Range Rover-je van, az állam a padlót súrolta. Ő a csak mosolygott a reakciómon. Végül beszálltunk az autóba és elindultunk fogalmam sincs hova. Pár perc csönd után megszólalt.
-Mondtam már, hogy csinos vagy?-mosolyogott.
-Még nem, de azért köszönöm-nevettem-Amúgy hova megyünk?
-Nem mondom meg, meglepetés lesz! De mig odaérünk addig mesélj magadról, kezd a gyerekkoroddal-nézett rám.
Ennél a résznél kicsit megijedtem, de nem akartam, hogy sajnáljon. Sajnos muszáj hazudnom.
-Nagyon jó gyerekkorom volt, sok barát, szerető szülők...-hazudtam a szemébe.
~ Harold Edward Styles szemszöge ~
-Nagyon jó gyerek korom volt, sok barát, szerető szülők...-mondta.Tudtam, hogy hazudik, mivel Louis amiket mesélt róla nem éppen egy boldog életet tükrözött.
-Miért hazudsz?-kérdeztem hirtelen.
-Mi?! Honnan veszed, hogy hazudok?-kérdezte meglepetten.
-Figyelj én nem szeretnék veszekedni, de az igazságot akarom hallani-mondtam halkan.
-Rendben, legyen, elmesélem a gyerek korom...szörnyű volt, általánosban mindenki csak kigúnyolt azért mert én soványabb voltam mint a többi lány, persze nem voltam anorexiás. Senki sem állt mellém. Egy barátom sem volt. Az osztálytársnőim mindig piszkáltak azért mert én tudtam táncolni ők meg nem. Még a rajz tehetségem miatt is kigúnyoltak! Minden okot felhoztak, hogy legyen min gúnyolódni. És végül 8. végén mikor a legjobb tanulók közt voltam, az irigy diákok a Bankett után este megvertek, elájultam. És csak a kórházban ébredtem fel másnap. Azt mondták egy fiú hozott be súlyos sérülésekkel, még a karom is eltört. Ezután már minden rendben volt. Vagyis senki sem piszkált. A közép suli már sokkal jobb volt. Barátaim voltak akik szerettek. Imádtam a középiskolát, ott talált rám először a szerelem, első csók és...-mesélte kicsit könnyezve.
-Első szex?-kérdeztem mosolyogva.
-Nem..-nevetett-Az első igazi buli ahol szabad lehettem, ahol nem szóltak le minden hülyeségért!
-Várjunk csak, akkor te még szűz vagy?-kérdeztem kikerekedett szemekkel.
-Igen-mosolygott elpirulva.
-Hány éves vagy?-kérdeztem.
-21-mondta szégyenlősen.
-Komolyan szűz vagy?-kérdeztem nevetve.
-Igen, talán baj?-kérdezte.
-Nem, dehogy, csak kicsit furcsállom!-mondtam szabadkozva.
-Öömmm....oké-mondta nevetve.
-Megérkeztünk!-mosolyogtam rá.
-Na nee! Te most komolyan a London Eye-hoz hoztál?-kérdezte ámuldozva.
-Igen!-mondtam nevetve-Még nem voltál itt?
-Nem, csak egy hete és pár napja vagyok Londonban.
-Akkor majd valamelyik napra betervezünk egy városnézést, körbevezetlek!-vigyorogtam rá.
-Komolyan? Nagyon köszönöm-mondta német akcentussal, bár mindig úgy beszélt és ez aranyos volt nekem.
Kiszálltunk a kocsiból és a szerkezet felé vettük az irányt. Nem béreltem ki, mert nem akartam, hogy még meg tudja, hogy híres vagyok! Megvettük a jegyeket és beszálltunk az egyik kapszulába. A London Eye elindult felfelé.
-Amúgy hol születtél?-kérdeztem.
-Doncasterben-mosolygott.
-De akkor miért van német akcentusod?-kérdeztem értetlenül.
-Mert ott jártam közép sulira, fő sulira és egyetemre. Volt időm eltanulni az akcentust-nevetett.
-Áh...értem-mosolyogtam.
Még sokat beszélgettünk, közben a kilátást szemléltük.
-London olyan gyönyörű!-mosolyogva nézte a várost ami ki volt világítva.
-De nem olyan gyönyörű mint te!-suttogtam a fülébe miközben átöleltem hátulról.
A kilátás tényleg nagyon szép volt. Lena lefényképezte, hogy megmaradjon az emlékeiben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése