10.rész - Ez nem lehet igaz

Hali! 10.rész a láthatáron :D Good reading :*

Délután négy órakor lejárt a műszakom, és amilyen gyorsan csak tudtam szedtem a lábam haza hogy időben kész legyek.
Amint hazaértem ledobtam a dzsekim és cipőm majd az emelet felé vettem az irányt. A szobámba belépve a táskámat ledobtam a földre nem figyelve az értékesebb dolgokra amik benne voltak. Sietve a szekrényemhez léptem, kivettem a Harry által kért ruhát, meg fekete fehérneműt, mert a rajtam lévő rózsaszín nem igazán mutatna valami jól. A ruhát lettem az ágyra majd a fehérneművel a kezemben átsiettem a fürdőszobába. Előszedtem egy törölközőt és egy haj gumit. Mivel tegnap mostam hajat úgy gondoltam hogy ma nem szükséges ezért csak felkötöttem egy kontyba hogy ne legyen vizes.
A víz jólesően csurgott végig fáradt testemen, nyugtató érzés volt. Amikor kész lettem megszárítkoztam, felvettem a behozott fehérneműt, majd visszamentem a szobába ruháért. Gondoltam felveszek egy fekete harisnyát hogy kicsit feldobjam. A harisnya után felvettem a hűn szeretett ruhát, majd leültem az asztalomhoz ahol a sminkjeim és egy tükör található. A sminkelést nem vertem nagy dobra, felkentem egy kis alapozót majd szolidan felkentem egy kis zöld szint a szememre, húztam egy vékonyabb tus vonalat, és szempillaspirált tettem fel. A számat enyhén pirosra színeztem majd késznek nyilvánítottam magam... vagy mégsem. Észrevettem hogy a hajam még mindig fel van kötve ezért csak lazán leengedtem, egyszer átfésültem és hagytam a vállamra. Loboncom most vöröses barnán virított, kicsit meguntam az ombret, ezért váltottam.
Kerestem egy aranyos krémszínű cipőt, amire előbb azt hittem hogy nem nézne jól ki a ruhámmal, de mégis aranyos volt. Feldobta.
Az órámra pillantottam ami azt mutatta hogy öt perc múlva, hat óra. Gyorsan táskámba dobáltam a szükséges dolgokat, majd lementem a nappaliba, leültem a kanapéra és vártam hogy Harry csöngessen. Folyamatosan az faliórát néztem majd pontban hatkor meghallottam a csengő hangját.... milyen pontos. Kinyitottam az ajtót majd egy mosolygós arcú Harryvel találtam szembe magam. Ajkait az enyémekre tapasztotta, majd karjai a derekam köré fonódtak. Ajkaink elváltak, ő pedig a fekete Range-Rover felé kezdett húzni. Beültem az anyós ülésre, Harry pedig a vezetőbe.
-Hová megyünk?-kérdeztem kíváncsian.
-Nem mondom meg-mosolyogva nézte az utat.

Egy idő után megérkeztünk egy nagy háznál, amiből kivettem azt hogy ez Harry háza. Legutóbb a fiúkkal összekaptak és a srácok elköltöztek és azóta nem is beszéltek úgy tudom.
Harryvel beléptünk a házba, ahol korom sötét volt. Hazza behúzott a nappaliba, vagyis azt hiszem oda....semmit sem láttam. Egy helyen megálltunk, majd észrevettem hogy Harry eltűnt mellőlem.
Hirtelen fény vett körül engem.... ahogy megláttam rögtön a szám elé kaptam!
-Ez nem lehet igaz....-motyogtam, majd szemem könnybe lábadt. Előttem rózsa szirmokkal kiírva 'Will U Marry Me?' (Hozzám jössz?).... a rózsa szirmok körül pici lámpák voltak. Lehunytam szemeimet, és mikor kinyitottam Harry ott térdelt előttem.

-Lena Alison Daniels, megtisztelnél azzal hogy a feleségem leszel?-tette fel a szokásos kérdést. Éreztem ahogy egy könnycsepp lefolyik az arcom mentén, majd ezt követte még egy, és még egy.... szerintem tudjátok hogy miért kezdtem el sírni. Harry ott mosolygott előttem és a válaszomra várt. Nem tudtam megszólalni ezért csak hevesen bólogattam. Harry boldogan ujjamra húzta a gyűrűt, ami nem mellesleg gyönyörű volt.
Az érzés amit, akkor ott, abban a pillanatban éreztem elmondhatatlan volt. Meg se tudtam szólalni. Harry felállt és szorosan magához ölelt, én pedig jólesően kisírtam öröm könnyeimet. Nem érdekelt hogy milyen lesz az inge, csak őt akartam ölelni. Harry eltolt magától és ahogy meglátta mosolygó könnyes arcomat, kissé elnevette magát és beszélni kezdett.
-Ne sírj! Akkor én is sírni fogok-mondta nevetve, közben letörölte könnyeimet.- Lena.... szeretlek!
-Én is szeretlek Harry...
Mosolyogva megcsókolt, majd menyasszonyi stílusban felemelt és az emelet felé vette az irányt. A szoba ajtaját lábával berúgta, majd ugyanúgy be is 'csukta'. Letett az ágyra majd fölém mászott......
A többit már a fantáziátokra bízom.

9.rész - Az idő múlik

Hali! Igyekszem minél előbb elérni a 20.részig :) Remélem ez is tetszeni fog :)

Elég gyorsan haladtunk az utcán, a friss levegő jót tett velem. Mikor a házhoz értünk, előkotortam a kulcsomat és beléptünk. Kérdeztem Harry-t hogy nem-e szeretne itt maradni egy kicsit, viszont azt mondta hogy jobb lenne ha ma csak pihennék, holnap úgy is már dolgoznom kell. Tényleg...holnap hétfő. Elköszönt tőlem, egy lágy csókot nyomott ajkaimra, majd távozott. Ott álltam az ajtóban és figyeltem távolodó alakját. Sóhajtottam egyet, majd becsuktam az ajtót. Gondoltam veszek egy jó meleg hab fürdőt. Felrohantam az emeletre majd be a fürdőbe. Még mindig nem értem a szüleimet, minek kellett emeletes házat venni?
Megengedtem a vizet a kádban, majd egy csomó habositót nyomtam bele. Amikor úgy gondoltam hogy jó lesz, támadt egy ötletem és beszaladtam a szobámba egy pár illatos gyertyáért. Imádom az ilyen gyertyákat. Lehet hogy hülyén hangzik de megnyugtatnak. Visszamentem a fürdőbe majd meggyújtottam őket és a kád szélére helyeztem. Csak hármat használtam. Gyorsan kontyba kötöttem a hajam, majd levetkőztem. Lassan 'belefészkeltem' magam a kádba és csak élveztem a csendet. Most nem vágytam másra, csak erre. Csend. Ilyen pillanatokban másra nincs is szükségem, csak csendre és nyugalomra. Mély levegőt vettem így megérezve a gyertyák édes illatát. Még egy párszor eljátszottam ezt, majd elkezdtem gondolkodni... hogy min? Mindenen...Az életemen, Harry-n, Louis-n, Demi-n...magamon, és hogy mi lett volna ha teherbe esek? Harry érezteti velem, hogy szeret, viszont tudom hogy még nem állna készen az apaságra, főleg hogy én idősebb is vagyok. Viszont a kor csak egy szám, ez nem számit.... Ott van Louis, aki megcsókolt és érzem hogy féltékeny.... vajon tényleg megbukott miattam általánosban?! Bár hogyha megcsókolt biztos érez valamit irántam...majd beszélek vele erről! És ott van még Demi aki hirtelen hajstilust váltott, de vajon miért? Meg amúgy is olyan szép haja volt. Majd vele is beszélek erről, puszta kíváncsiságból. És végül ott vagyok én, akinek szerető szülei vannak, de hiába...mivel már 3 hete nem tartjuk a kapcsolatot. A nővéremmel már több mint fél éve nem beszéltem, pedig nem vesztünk össze, nagyon jó viszonyunk van. És még ott van az is hogy kis helyet kéne kibérelni az agyag munkáimnak meg a festményeimnek, a szobám már túl van zsúfolva, a vendég szobába pedig megporosodnak. Majd valamikor ezt is elintézem.
Imádok így elgondolkodni az életemen és ehhez nem kell más, csak csend. Csak csend és semmi más.

***

Három hónap telt el a 'Majdnem teherbe estem' dolog óta. Harry azóta hetente felemlítette, nálam pedig ezzel kiverte a biztosítékot és az elmúlt két hetet végig veszekedtük.
Demi elmondta hogy pár éve drog és alkohol problémái voltak és végül rehabilitációs központba ment. Úgy érezte hogy ezt a kapcsolatot egy új emberként szeretné folytatni. Niall elfogadta a hirtelen döntését és a mai napig egy csomó bókkal látja el. Persze az ő kapcsolatuk sem zökkenő mentes. Ők is veszekedtek egy párszor, de nem annyit mint mi Harry-vel egy témán.
Louis-val is sikerült beszélnem, elmondta hogy még mindig érez irántam valamit most hogy így felbukkantam. Elmondta hogy Harry nem sokáig szokta bírni egy párkapcsolatban, ezért van olyan sok egy éjszakás kalandja.
Féltem hogy a mi kapcsolatunk sem lesz hosszú távú, bár is én szeretem Harry-t a vitáink ellenére. De mi van ha neki már elege van? Viszont ő kezdi a vitákat, szóval ha egyszer szakítunk azaz ő hibája lesz.
Az idő múlik.  A mi kapcsolatunk pedig egyre jobban csak romlik.

Épp a Starbucks-ban ügyködtem egy Frappuccino-n, amikor megcsörrent a mobilom. Gyorsan rászórtam egy kis kakaót majd mosolyogva átadtam a vevőnek. Megnéztem, hogy ki hív... Harry neve villogott a kijelzőn, szóltam Amy-nek hogy szolgálja ki a következő vevőt, mert fontos hívásom van, vagyis gondoltam hogy fontos. Kimentem az öltözőbe majd felvettem.
-Haló?!
-Szia Lena, lenne egy kérdésem számodra...-kezdett bele.
-Mond...-egyre kíváncsibb lettem hogy, mit szeretne kérdezni, mert általában az ilyen dolgokat üzenetben írja meg.
-Öömmm....ezt valójában személyesen szeretném megkérdezni, szóval ma este ráérsz?-kérdezte kicsit nyugtalanul. Egyre jobban érdekelt hogy mit szeretne, mert inkább gyorsan lezavarja a beszélgetéseket mióta új munkát szerzett, pontosabban irodai munka, szóval mostanság nem sokat találkozunk.
-Igen, ma este ráérek -válaszoltam kérdésére. Hallottam ahogy sóhajt egyet, majd mély levegőt vett.
-Rendben! Akkor 6-ra megyek érted.... szeretném ha azt az aranyos csipkés, zöldes-kék ruhát vennéd fel, nagyon jól áll rajtad!-mondta, és éreztem hangján ahogy mosolyog. Hirtelen elnevettem magam, majd beleegyeztem.. épp leakarta tenni mert jöttek ügyfelek, de még meg akartam kérdezni hogy milyen kérdésről van szó.
-Majd megtudod -és ezzel le is tette. 

8.rész - Majdnem....

Sziasztok! Érkezek a 8.résszel :D Jó olvasást, nem húzom tovább az időt :) :*

~ Lena Alison Daniels szemszöge ~

Miután még kitárgyaltuk Demi új hajstilusát, a srácok elkezdtek minket szekálni hogy 'mikorra várható a mini Harry vagy Lena?' meg hogy 'meghivtok az esküvőre?'....mi csak a szemünket forgattuk, majd egyszer csak Hazza hirtelen ijedten rám nézett. Értetlenül néztem vissza rá, nem tudtam mi baja lehet.
-Lena, nem védekeztünk...-mondta elhalkuló hangon. Bennem pedig megállt a dobverő. Tessék?! Jól hallottam?! Felelőtlenek voltunk már rögtön az elsőnél? Ez nem lehet igaz. Kitágult szemekkel néztem vissza rá. Le voltam dermedve. Megijedtem...hirtelen azt se tudtam hogy sírjak, nevessek, vagy inkább verjem-e ki a hisztit. Próbáltam nyugodt maradni, bár nem igazán ment. Körülnéztem a srácokon, mindenki lefagyott Harry kijelentése után. Louis-ra pillantottam, tekintetünk találkozott. Tengerkék íriszeiben csalódottságot láttam.
-Szívem...minden rendben?-kérdezte aggódva Harry. Még hogy minden rendben? Nem, semmi sincs rendben. Lehet, hogy terhes leszek a felelőtlenségünk miatt. Már hogy lenne minden rendben? Még nem állok készen az anyaságra és szerintem ő sem az apaságra. Kétségbe estem, ahogy Harry is.
-Én inkább elmegyek ezekért a bogyókért, nem akarom hogy valaki szívrohamot kapjon!-állt fel gyorsan Liam, majd az ajtó felé indult.
-Liam, kérlek hozz Nan.....-nem tudta befejezni mondatát mert Liam közbe vágott.
-Nem Niall, nem hozok kaját. Ott a mélyhűtő, van benne elegendő kaja-mondta gyorsan majd távozott. Egy kicsit megnyugodtam az hallatán hogy Liam hoz gyógyszert a teherbe esés ellen, viszont rossz érzés megölni egy -valószínűleg- alakulóban lévő 'emberkét'. A gondolattól hányinger fogott el....nem, nem vagyok terhes, csak elképzeltem a babát a hasamban és hirtelen hányhatnékom lett. Szeretem a gyerekeket, de erre még ne vagyok kész. Mint akit katapultáltak úgy keltem fel a székről, majd egyenesen a földszinti mosdóba mentem. Harry megijedt és utánam jött.
Míg kitettem a gyomrom tartalmát, addig fogta a hajam. Harry félve, de megszólalt.
-Ugye...ez nem azt jelenti hogy teherbe estél?
Válaszul csak megráztam a fejem, megszólaltam.
-Ilyen gyorsan nem esek teherbe...-mondtam halkan.
-De akkor miért hánytál?-kérdezte érdeklődve. Nem akartam neki magyarázkodni, inkább csak óvatosan rá néztem.
-Kaphatok egy pohár vizet?-motyogtam neki. Bólintott egyet, elengedte a hajam amit eddig tartott hogy ne lógjon az arcomba, majd elrohant vízért.
Mikor visszajött feltápászkodtam, megtöröltem a számat még egyszer, majd kiöblögettem a szám. Még mindig éreztem az a förtelmes ízt a számban de már valamivel jobb volt.
-Jól vagy?-kérdezte aggódva Hazza. Megráztam a fejem, majd lehajtottam azt.
-Ez hülye kérdés volt, mert látszik hogy nem vagy jól...-mondta kuncogva, ami engem is egy kis mosolyra késztetett. Ajtó csapódást hallottam, biztos Liam jött vissza. Szerencsére tényleg ő volt. Gyorsan hozzánk szaladt, majd kibontotta a dobozt. Átnyújtotta nekem, én pedig kivettem belőle egy szemet és a maradék vizemmel ami megmaradt egy kortyra lenyeltem. Most már valahogy nyugodtabb voltam. Elmotyogtam Liamnak egy 'köszönömöt', majd éreztem hogy valaki átölel. Harry volt az. Egy csókot nyomott a homlokomra, majd szorosan megölelt. Jól esett közelsége és törődése. Visszasétáltunk a többiekhez, majd leültünk. Csend volt, ami jól esett. Mindenki csak ült és bámult ki a fejéből. Jó érzés volt egy kicsit elgondolkodni a dolgokon. Vajon mi lett volna ha...? Inkább nem emlegetem! Többé nem leszünk ilyen felelőtlenek! Ez volt az első és utolsó hibázásunk! Egyszer csak Harry kezét éreztem meg a combomon, gyengéden rászorított. Felé fordítottam a fejem és halványan rámosolyogtam.
-Nem lenne jobb ha ma otthon lennél?-kérdezte Zayn.
-Szerintem is jobb lenne...-helyeselte Louis, ráemeltem a tekintetem.-Persze nem küldelek haza, csak mondom hogy szerintem is jobb lenne ha otthon kipihennéd magad...
Rámosolyogtam, majd bólintottam egyet Harrynek. Felkeltünk a helyünkről, majd felmentem a telefonomért meg a táskámért. Harry az ajtóban állt, engem várva. Mikor odaértem mellé, összekulcsolta a kezünket és gyalog indultunk el hozzám.

7.rész - Ez most komoly?!

Sziasztok! Elnézést kérek a késésért....nem volt időm se, meg ihletem se....viszont most a napokba rámtört :) Tudjátok hogy van ez :DD A nyááár....na befogtam xd Jó olvasást :))

'Ahogy észrevettem Louisnak nem éppen tetszett. Mi baja lehet?! Féltékeny?'
Ezután bedobtunk egy DVD-t és azt lestük, közben Demi felállt.
-Mész valahova?-kérdeztem kiváncsiskodva. Rám mosolygott majd kacsintott egyet és a konyha felé ment. Én csak vállat vontam és néztem tovább a filmet.

~ Demetira Teresa Lunetta szemszöge ~

Kimentem a konyhába egy pohár vízért. Amikor megittam szóltam a fiúknak hogy van egy kis dolgom. Elköszöntem Nialltől, aki még mindig kíváncsiskodott h mi az a nagyon fontos és pedig csak azt mondtam hogy meglepetés. Elmosolyodtam, egy puszit nyomtam ajkaira majd hazaindultam.
Otthon letusoltam és átöltöztem majd elindultam a....fodrászhoz. Ez lesz a meglepetésem Niallnek. Igaz hogy nem rég jöttünk össze, de 'új én'-ként szeretném folytatni ezt a kapcsolatot. Remélem elfogad. Egy csomó embert láttam London forgalmas utcáin. Végre megérkeztem a fodrász szalonba. Amikor beléptem Caroline kedves mosolyával találtam szembe magam. Mindig ide jövök ha frizura kell, és így nagyon jóba lettünk. Két puszival üdvözöltem, és mivel jelenleg nem volt senki akinek frizurát csinált volna elkezdtem mondani hogy milyet is szeretnék. Kicsit elképedt, viszont mosolyogva bólogatott hogy 'Érti'. 
Fülig érő mosollyal néztem ahogy beszínezi a hajam. A festék kicsit büdös volt, viszont..a szépségért meg kell szenvedni. Mikor befejezte a festést felcsatolta a hajam és vártunk. Míg vártunk hogy megfogja a hajamat a szín elmeséltem neki hogy mi történt amíg nem találkoztunk. Mire újra kezébe vette a hajamat eltelt egy óra, de legalább jót szórakoztunk. 
Megmosta a hajam -szép színe volt a víznek-, majd megszárította. Mikor megszáradt sokkal jobban nézett ki. 
-Most nézd meg jól, mert ez után máshogy fog kinézni!-nézett rám a tükörből Caroline. Elmosolyodtam majd végigmértem a hajam majd bólintottam, hogy kezdheti.
Mikor végzett lefényképeztem a végeredményt és a 'maradékot' majd elküldtem Niallnek a képet üzenetben. Közben jót nevettem.

~ Niall Horan szemszöge ~

A srácokkal épp a konyhában ültünk és azt dumáltuk hogy elkéne menni valahova szórakozni amikor betoppant a körünkbe a két gerlepár. Lena és Harry. Mi csak elkezdtünk röhögni, Louis-n kívül. Harry a tarkóját vakarta, Lena pedig csak pirult mint a paradicsom. Leültek hozzánk, majd beavattuk őket a tervbe. Egyszercsak egy üzenetet kaptam, előkotortam a telefonom a zsebemből majd megnéztem ki irt. Demi küldött egy képet. Mikor megláttam a képet, azt hittem ott esek össze. 

-Skacok! Ez most komoly?!-fordítottam feléjük a telefonom képernyőjét amin Demi vigyorgott. Amint meglátták kitágult szemekkel meredtek a képernyőre.
-Ez Demi?!-kérdezte meglepődve Lena. Én csak bólogattam.
-Szerintem jól áll neki!-szólalt fel Zayn. Erre felkaptam a fejem és újra megnéztem a képet. Ami azt illeti tényleg jól állt neki. És az arcáról is sugárzott a boldogság. Ha neki így jó, akkor nekem is. Én elfogadom, hisz szeretem.